zsidó élet/Kultúra
Zsidók a magyar kultúrában
Zsidók a magyar kultúrában
Zsidók a magyar kultúrában
Zsidók a magyar kultúrában
Zsidók a magyar kultúrában
Zsidók a magyar kultúrában
Zsidók a magyar kultúrában
Zsidók a magyar kultúrában
Zsidók a magyar kultúrában
Zsidók a magyar kultúrában
Zsidók a magyar kultúrában
Zsidók a magyar kultúrában
Zsidók a magyar kultúrában
Zsidók a magyar kultúrában
Zsidók a magyar kultúrában
Zsidók a magyar kultúrában
Zsidók a magyar kultúrában
Zsidók a magyar kultúrában
Zsidók a magyar kultúrában
Keresés
Mit kaptunk a rómaiaktól? – zsidók a gazdaságban és kultúrában
„Mert mit kaptunk mi a rómaiaktól?” kérdezi a megszálló rómaiak ellen szervezkedő zsidó ellenálló a Monty Python klasszikus filmvígjátékában, a Brian életében. A különböző frakciók képviselői pedig zavartan ...
zsidó élet/Kultúra
Germanus Gyula (1884−1979)
orientalista, irodalmár, akadémikus, egyetemi tanár, a mohamedán kultúrtörténet és az arab irodalom nagy tekintélyű kutatója. Bejárta a Közel-Keletet, részt vett számos arab és nemzetközi tudományos társaság ...
Zsidók a magyar kultúrában
Hatvany Lajos (1880−1961)
Kossuth-díjas író, kritikus, irodalomtörténész, kora magyar irodalmi életének egyik legjelentősebb mecénása, mások mellett József Attilát is támogatta. A Nyugat egyik megalapítója és fő szponzora.
Zsidók a magyar kultúrában
Déry Tibor (1894−1977)
Baumgarten- és Kossuth-díjas író, a 20. század egyik legjelentősebb magyar regényírója.
Zsidók a magyar kultúrában
Devecseri Gábor (1917−1971)
Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas költő, író, műfordító. Főleg klasszikus görög és római irodalmi műveket fordított, ezek közül a legismertebb Homérosz Odüsszeiája és Iliásza.
Zsidók a magyar kultúrában
Fenyő Miksa (1877−1972)
író, szerkesztő, kritikus, a Nyugat alapító tagja és mecénása, a 19-20. század fordulóján a modern magyar irodalom egyik legfontosabb támogatója.
Zsidók a magyar kultúrában
Füst Milán (1888−1967)
Kossuth-díjas író, költő, műfordító, a Nyugat munkatársa, egyetemi tanár.
Zsidók a magyar kultúrában
Gábor Andor (1884−1953)
Kossuth-díjas regényíró, költő, publicista, műfordító, kabarészerző.
Zsidók a magyar kultúrában
Halász Gábor (1901–1945)
Baumgarten-díjas író, irodalomtörténész, kritikus. Munkaszolgálatosként Nyugat-Magyarországon végzett rabszolgamunkát, ahol belehalt az éhezésbe és a brutális bánásmódba.
Zsidók a magyar kultúrában
Heltai Jenő (1871–1957)
Kossuth-díjas író, költő, újságíró, színpadi szerző és színházigazgató.
Zsidók a magyar kultúrában
Hevesi Sándor (1873–1939)
író, kritikus, rendező, 1922 és 1932 között a Nemzeti Színház igazgatója.
Zsidók a magyar kultúrában
Ignotus Pál (1901–1978)
szerkesztő, újságíró, író, József Attilával együtt készítette a Szép Szó című lapot.
Zsidók a magyar kultúrában
Karinthy Frigyes (1887–1938)
író, költő, műfordító, kritikus, a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja.
Zsidók a magyar kultúrában
Kiss József (1843−1921)
költő, a modern magyar irodalom egyik legfontosabb előfutára
Zsidók a magyar kultúrában
Koestler, Arthur (1905−1983)
író, a 20. század egyik emblematikus íróegyénisége. Újságírói életművei is jelentős. Sötétség délben c. regényével világhírnévre tett szert.
Zsidók a magyar kultúrában
Molnár Ferenc (1878–1952)
világhírű író, színpadi szerző. A zsidóüldözés elől Svájcba, majd az USA-ba menekült.
Zsidók a magyar kultúrában
Örkény István (1912−1979)
író, színpadi szerző, az „egyperces novella” műfajának létrehozója. A huszadik század második felének egyik legnépszerűbb magyar alkotója. A második világháborúban munkaszolgálatosként a szovjet frontra ...
Zsidók a magyar kultúrában
Palotai Erzsi (1907−1988)
író, előadóművész, műfordító. Vers- és prózamondó művészete a műfaj legkiemelkedőbb teljesítményei közé tartozik, főleg a Nyugat szerzőinek műveit tolmácsolta.
Zsidók a magyar kultúrában
Pap Károly (1897–1945)
író. Regényeit, novelláit elsősorban a zsidó történelem, vallás és kultúra inspirálta. Bergen-Belsenben halt meg.
Zsidók a magyar kultúrában
Radnóti Miklós (1909–1944)
költő, műfordító, a 20. századi magyar irodalom egyik legfontosabb szerzője. Munkaszolgálatosként Szerbiában végzett rabszolgamunkát, majd 1944 őszén gyalogmenetben hajtották nyugat felé. 1944. november ...
Zsidók a magyar kultúrában