„Egész életemben antiszemita voltam, zsidókkal sohasem érintkeztem” – írta Horthy Miklós kormányzó Teleki Pál miniszterelnöknek 1940 októberében. Bár Horthy kissé eltúlozta saját zsidóellenességének intenzitását, ...

A hazai zsidóság fénykorát élte, de az 1890-es évek közéleti vitáiban a zsidókérdés ismételten előtérbe került. Az állam és az egyház szétválasztása, a zsidó vallás egyenjogúsítása, valamint a növekvő ...

A 19. század végéig a sport elsősorban a vagyonos arisztokraták passziója és privilégiuma volt. Ekkortól azonban kettős folyamat indult el: a szabadidő ilyen eltöltése tömeges kedvteléssé, a korábban amatőr ...

A budapesti nagyvárosi, polgári életforma megteremtésében a hazai zsidóság döntő szerepet játszott. „E zsidók megcsinálták nekünk Budapestet s mindazt, ami talán - talán? Biztosan - nincs is, de európaias ...

A Magyar-Zsidó Szemle című kulturális folyóirat így köszöntötte a huszadik századot az 1900-as esztendőben megjelent első számában: „Itt-ott magasabb hullámokat vet a zsidógyűlölet árja, a kihalt vallásos ...

... rá egy évre Bertalan is. Ferenc maradt, ő keresztény barátainál vészelte át a holokausztot. Mások elmenekültek vagy meghaltak. Molnár Ferenc emigrált, Radnótit lelőtték, Szerb Antalt agyonverték, Halász ...

és a Horthyhoz benyújtott felterjesztés.

a közlemény-tervezetek …

feljegyzés a látogatásról …

Dokumentumok Stern Samu és a Felsőház három zsidó tagjának 1937-es látogatásáról Horthy Miklós kormányzónál: a lepecséte

jogász, országgyűlési képviselő, nagyiparos, a Gyáriparosok Országos Szövetségének alapítója, a modern magyar bányaipar egyik megteremtője.

költő, műfordító, a 20. századi magyar irodalom egyik legfontosabb szerzője. Munkaszolgálatosként Szerbiában végzett rabszolgamunkát, majd 1944 őszén gyalogmenetben hajtották nyugat felé. 1944. november ...