A Á B C Cs D E É F G Gy H I Í J K L Ly M N Ny O Ó Ö Ő P Q R S Sz T Ty U Ú Ü Ű V W X Y Z Zs #

sadhen

házasságközvetítő. Fontos szerepe volt a közösség életében, hiszen a szigorú vallási hagyományok szerint élő fiúk és lányok nem találkozhattak egymással. A házasságokat a sadhen segítségével a szülők hozták össze, ügyelve arra, hogy egymáshoz illő fiatalokat házasítsanak össze. A sadhen az eredményes közvetítésért a hozomány egy bizonyos százalékát kapta.

sakter

kóser mészáros. Vallásos, képzett ember, aki az elfogyasztandó állatokat a vallási hagyományoknak megfelelően öli le, és megvizsgálja belsejüket, hogy kóser fogyasztásra alkalmasak-e.

samesz

a hitközségben szolgáló, az imaház vagy zsinagóga rendjét fenntartó alkalmazott. Gyakran a gyerekek tanítása, a hívek imára hívása, a szükséges kegyszerek előkészítése is az ő feladata volt, ezért csak nagy tudású, vallásos emberek lehettek samesszek.

Sávuot (Hetek ünnepe)

lásd Sávuot

Sofer

stander

magában álló, padsorba nem rendezett imapult. Általában az ortodox zsinagógákra jellemző.

status quo ante

Az 1868-69-es kongresszust követően a magyarországi zsidóságnak az a irányzata, amely nem csatlakozott sem a kongresszusi határozatokat elfogadókhoz (neológ), sem az azokat elutasítókhoz (ortodox). Az elnevezés a latin „azt [mármint a kongresszust] megelőző állapot” kifejezésből származik, és azt tükrözi, hogy ezek közösségek a szakadást megelőző, egységes állapotot tekintették kívánatosnak. Liturgikus, modernizációs szempontból inkább az ortodoxiához álltak közel. Ernyőszervezetük a Status Quo Ante Szervezetű Hitközségek Országos Szövetsége volt.

stetl

kelet-európai kisváros vagy falu, amelyet jelentős arányban zsidók laknak. A szó jiddisül városkát jelent.

Sulhan Aruh

Joszéf Karo (1488-1575) cfati (ma: Izrael) rabbi által szerkesztett négykötetes törvénykönyv, amely összefoglalta és rendszerezte a vallási törvényeket. Nyomatatásban először 1564-ben jelent meg Velencében. A gyakorlati élethez igazított kivonatát Slomo Ganzfried ungvári rabbi készítette el 1864-ben.

szefárd

tradicionálisan az Ibériai-félsziget, Észak-Afrika és a Balkán zsidósága. Gyakran ide sorolják az Izraeltől keletre eső területek szír, perzsa, bukharai stb. zsidóságát is. Különböző nyelveket beszéltek és beszélnek, a spanyol eredetű ág nyelve a ladinó.

Szimhat Tora (A Tóra örömünnepe)

lásd Szimhat Tora

Szombatosok (zsidózók, sabbatáriusok)

A 16. században kialakult csoport, amely nem zsidó származású, de a zsidó vallást követő hívekből állt. Magyarországon elsősorban Erdélyben éltek szombatos közösségek. Az évszázadok során számuk fokozatosan csökkent, sokan csatlakoztak az izraelita egyházhoz. A huszadik század közepére mindössze néhány tucatnyian maradtak és szinte kizárólag a Maros megyei (ma: Románia) Bözödújfaluban éltek. 1944-ben a Belügyminisztérium elrendelte, hogy a zsidókkal együtt a szombatosokat is deportálni kell, ezért a marosvásárhelyi gettóba hurcolták őket. A bözödújfalusi katolikus pap, Ráduly István azonban meggyőzte a helyi csendőrparancsnokot, Bocskor Lorántot, hogy a szombatosok „faji szempontból” nem tekinthetők zsidóknak. Sok sabbatáriust ezért elengedtek, de volt, aki ragaszkodott zsidóságához és önként maradt a gettóban. Őket a többi zsidóval együtt Auscwhitzba hurcolták és meggyilkolták.

Szukkot (Sátoros ünnep)

lásd Szukkot