Fogalomtár
sadhen
házasságközvetítő. Fontos szerepe volt a közösség életében, hiszen a szigorú vallási hagyományok szerint élő fiúk és lányok nem találkozhattak egymással. A házasságokat a sadhen segítségével a szülők hozták össze, ügyelve arra, hogy egymáshoz illő fiatalokat házasítsanak össze. A sadhen az eredményes közvetítésért a hozomány egy bizonyos százalékát kapta.
sakter
kóser mészáros. Vallásos, képzett ember, aki az elfogyasztandó állatokat a vallási hagyományoknak megfelelően öli le, és megvizsgálja belsejüket, hogy kóser fogyasztásra alkalmasak-e.
samesz
a hitközségben szolgáló, az imaház vagy zsinagóga rendjét fenntartó alkalmazott. Gyakran a gyerekek tanítása, a hívek imára hívása, a szükséges kegyszerek előkészítése is az ő feladata volt, ezért csak nagy tudású, vallásos emberek lehettek samesszek.
status quo ante
Az 1868-69-es kongresszust követően a magyarországi zsidóságnak az a irányzata, amely nem csatlakozott sem a kongresszusi határozatokat elfogadókhoz (neológ), sem az azokat elutasítókhoz (ortodox). Az elnevezés a latin „azt [mármint a kongresszust] megelőző állapot” kifejezésből származik, és azt tükrözi, hogy ezek közösségek a szakadást megelőző, egységes állapotot tekintették kívánatosnak. Liturgikus, modernizációs szempontból inkább az ortodoxiához álltak közel. Ernyőszervezetük a Status Quo Ante Szervezetű Hitközségek Országos Szövetsége volt.
stetl
kelet-európai kisváros vagy falu, amelyet jelentős arányban zsidók laknak. A szó jiddisül városkát jelent.
Sulhan Aruh
Joszéf Karo (1488-1575) cfati (ma: Izrael) rabbi által szerkesztett négykötetes törvénykönyv, amely összefoglalta és rendszerezte a vallási törvényeket. Nyomatatásban először 1564-ben jelent meg Velencében. A gyakorlati élethez igazított kivonatát Slomo Ganzfried ungvári rabbi készítette el 1864-ben.
szefárd
tradicionálisan az Ibériai-félsziget, Észak-Afrika és a Balkán zsidósága. Gyakran ide sorolják az Izraeltől keletre eső területek szír, perzsa, bukharai stb. zsidóságát is. Különböző nyelveket beszéltek és beszélnek, a spanyol eredetű ág nyelve a ladinó.
Szombatosok (zsidózók, sabbatáriusok)
A 16. században kialakult csoport, amely nem zsidó származású, de a zsidó vallást követő hívekből állt. Magyarországon elsősorban Erdélyben éltek szombatos közösségek. Az évszázadok során számuk fokozatosan csökkent, sokan csatlakoztak az izraelita egyházhoz. A huszadik század közepére mindössze néhány tucatnyian maradtak és szinte kizárólag a Maros megyei (ma: Románia) Bözödújfaluban éltek. 1944-ben a Belügyminisztérium elrendelte, hogy a zsidókkal együtt a szombatosokat is deportálni kell, ezért a marosvásárhelyi gettóba hurcolták őket. A bözödújfalusi katolikus pap, Ráduly István azonban meggyőzte a helyi csendőrparancsnokot, Bocskor Lorántot, hogy a szombatosok „faji szempontból” nem tekinthetők zsidóknak. Sok sabbatáriust ezért elengedtek, de volt, aki ragaszkodott zsidóságához és önként maradt a gettóban. Őket a többi zsidóval együtt Auscwhitzba hurcolták és meggyilkolták.
