Fogalomtár
naptár, időszámítás
A zsidó időszámítás a világ teremtését tekinti kiindulópontnak, ami a rabbinikus hagyomány szerint az i.e. 3760-as év volt. Ennek megfelelően 2010 az 5770/5771-es esztendőnek felel meg. A zsidó naptárban a napokat estétől következő estéig számítják, ezért az ünnepek mindig az esti csillag feljövetelével kezdődnek. (Ennek maradványa az is, hogy a keresztény Karácsony a naptári napot megelőző Szentestével kezdődik.) Bár a zsinagógai év ősszel, tisri 1-jével kezdődik, a hónapokat és az ünnepeket az első tavaszi hónaptól, niszántól kezdve sorolják fel. Ennek oka, hogy a hagyomány szerint Mózes niszán hónapban vezette ki a zsidókat az egyiptomi rabszolgaságból a szabadságba. A hónapok: niszán: kb. március-április; ijjár: kb. április-május; sziván: kb. május-június; tammuz: kb. június-július; áv: kb. július-augusztus; elul: kb. augusztus-szeptember; tisri: kb. szeptember-október; hesván: kb. október-november; kiszlév: kb. november-december; tévét: kb. december-január; svát: kb. január-február; ádár: kb. február-március (Szökőévenként még egy ádár van: ádár séni, azaz második ádár. Ilyenkor az ádárban esedékes ünnepek a második ádárban vannak.)
neológ
A magyarországi zsidó hitfelekezet azon ága, amely a vallási előírásokat liberális szellemben megújította, az étkezési, öltözködési szabályokat modernizálta és lazította, a liturgikus szokásokat (istentisztelet nyelve, templom struktúrája) megváltoztatta. A neológia különösen a történelmi Magyarország nyugati-délnyugati részében, és a fővárosban rendelkezett erős pozíciókkal. A legnagyobb és legfontosabb neológ hitközség a Pesti Izraelita Hitközség volt. A neológ közösségek ernyőszervezetéként a Magyar Izraeliták Országos Irodája működött.
