Fogalomtár
alija
'felmenetel'. A zsinagógában a Tórához való felhívás. Nem liturgikus értelemben a zsidók Izraelbe települése.
askenázi
a középkori német és észak-francia területekről származó zsidók. A 13-14. századi kiűzetések után demográfiai súlypontjuk a kelet-európai és balti területekre helyeződött át. Hagyományos nyelvük a jiddis volt, ez később jelentősen visszaszorult az egyes nemzeti nyelvekkel szemben. A ma élő zsidóság túlnyomó többsége askenázi eredetű.
badhen
alkalmi költő, dalnok, szövegeinek zenéjét is maga szerzi. Lakodalmak rendezője és mulattatója.
barhesz
fonott kalács szombatra és ünnepnapokra. A közönséges szombatokon és sávuotkor hosszúkás, az őszi ünnepek alatt kerek. A tetejét mákkal hintik be. Minden ünnepi lakomához kettőt tesznek az asztalra, az áldásmondás alatt letakarják egy erre a célra szolgáló barchesztakaróval, és csak utána szegik meg. Mindenki kap belőle egy darabot, amely nem lehet kisebb, mint egy olajbogyó.
bét din
(a törvény háza): rabbinikus bíróság, amely magánjogi és vallási kérdésekkel kapcsolatos ügyekben dönt.
bima
tóraolvasó emelvény, amelyet általában alacsony kerítés vesz körül. Itt olvassák fel a heti szakaszt a Tórából. A zsinagóga több pontján is elhelyezkedhet: középen, a bejárat felé eső oldalon, a frigyszekrény előtt, vagy a nyugati (tehát a frigyszekrénnyel átellenben lévő) falon. Az ortodox zsinagógákban általában a tér közepén, a neológ templomokban a frigyszekrény előtt található.
bóher
jesívában tanuló fiatal férfi, aki tanulmányai befejezése után rabbivá vagy tanítóvá is válhat.
cedaka
jótékonyság, adomány. A jótékonyság gyakorlása tórai parancs, még annak számára is, aki adományokból él.
cionizmus
zsidó nemzeti eszme, mely szerint a világon szétszórt zsidóság egyetlen nemzetet alkot, és ezért egy államban kell élnie, mégpedig a zsidó őshazában, a mai Izraelben. A politikai cionizmus megalapítója a budapesti születésű Herzl Tivadar volt.
frigyszekrény
A zsinagógák Jeruzsálem felé eső falában található fülke, szekrény, amelyben a Tórát helyezik el. Általában a padlószint felett építik ki, és néhány lépcsőfok vezet fel hozzá. Díszes takarófüggöny, ún. parokhet fedi. Ezen általában zsidó szimbólumok (oroszlánok, a tíz parancsolat kőtáblái, Dávid-csillag) láthatóak. Gyakran a frigyszekrényben őrzött Tórát a közösségnek adományozó személy neve, illetve az adományozás dátuma is fel van tűntetve a parokheten.
geniza
elrejtett, temetésre váró iratok, könyvek gyűjteménye. Az istennevet tartalmazó szent iratokat a hagyomány szerint nem szabad kidobni, hanem el kell temetni, nehogy megszentségtelenítsék őket. A temetésig az iratokat, könyveket elrejtve őrzik a zsinagóga vagy temető erre szolgáló részében.
get
a zsidó vallási házasság felbontását kimondó levél. Írását, formáját, átadását nagyon alaposan szabályozzák, mert a tévedéseknek súlyos családjogi következményeik lehetnek. A válás akkor megy végbe, ha a férj átadja a getet a feleségnek. (Ez a 10. századtól csak az asszony beleegyezésével lehetséges.) Az átadásnál jelen kell lennie tíz felnőtt férfinak, köztük egy rabbinak, a get készítőjének és a válási levelet aláíró két tanúnak.
halaha
vallási törvények. A Tórában és a Talmudban található törvények és a későbbi törvényhozók döntvényeinek összessége.
haszidizmus
A 17. században a lengyel területeken keletkezett, és onnan elterjedő vallási irányzat a zsidóságon belül. Központi gondolata a harmonikus vallásos öröm, és az ezen keresztül végbemenő megtisztulás. A vezetők csodatévő rabbik (caddikok), a haszid közösségek köréjük szerveződnek. Magyarország legfontosabb haszid csodarabbijai Eizik Taub kállói és Moshe Teitelbaum sátoraljaújhelyi caddikok voltak. A kor tekintélyes vallási vezetői közül sokan bírálták a haszidizmust, amiért a rajongó vallásos élményt a tudás elé helyezte. Mára a minél mélyebb zsidó tudás is fontos elemévé vált a haszid értékrendnek.
hehser
olyan bizonyítvány, amelyet rendszerint egy nagy tekintélyű rabbi állít ki annak igazolására, hogy az adott étel vagy ital a rituális követelményeknek megfelel.
hüpe
négy oszlopon nyugvó baldachin, amely alatt az esketést végzik. A tradíció szerint a hüpének a szabad ég alatt kell állnia, de manapság gyakran a zsinagógában állítják fel.
Jahrzeit
héber dátum szerint számított halálozási évforduló. A Jahrzeitkor gyertyát gyújtanak és kaddist mondanak a halott emlékére, meglátogatják a sírt és a Misnát tanulmányozzák.
jesíva
vallási főiskola, ahol a diákok (bóherek) elsősorban a Talmudot tanulmányozzák. A jesívák vezetői általában nagy tekintélyű rabbik. A tanulás párban, egymással vitatkozva zajlik.
jiddis
a kelet-európai, főként lengyel és szláv területeken élő zsidók nyelve, de Magyarországon is sokan beszélték anyanyelvükként, főként az ország északkeleti területein. A középfelnémet egyik középkori variánsa, amely az idők folyamán sok héber, szláv és egyéb szóval is gyarapodott. Ma zömmel az Amerikai Egyesült Államokban és Izraelben beszélik.
ketuba
házasságlevél. Ősi arameus szövege sok száz éve változatlan, csak a dátum, a házasuló felek nevei és azok apjának nevei változnak a dokumentumon.
kiddus
megszentelés. A szombat és az ünnepnapok beköszöntekor a bor feletti áldás elmondása. A szertartás az otthoni liturgiában kapott nagy szerepet, de az ünnepek előestéjén a zsinagógában is gyakorolják. Bor hiányában a kiddus a barheszre is elmondható.
kitli
halottas ruha. Fehér vászonból készített ingszerű ruhadarab, amelyet a halottakra adnak, illetve bizonyos ünnepeken (például Jom Kippurkor) hordanak A férfiak ezt viselik az esküvőjükön.
klezmer
jiddis szó a zsidó muzsikus jelölésére. A klezmerek lakodalmakon, purimi mulatságokon szórakoztatták a közönséget. Később a zsinagógai liturgiában is szerepet kaptak.
kohanita
A bibliai Lévi törzs leszármazottai. A hagyomány szerint a kohaniták a Szentélyben való szolgálattétel kiváltságát kapták Mózestől. Ma már nem töltenek be papi szerepet, de a vallási életben bizonyos kiváltságok és megszorítások vonatkoznak rájuk. Elsőként hívják őket a Tóraolvasáshoz és megáldhatják a gyülekezetet. Kohaniták nem vehetnek részt a halottak körüli munkákban és nem vehetnek feleségül elvált nőt. A Kohn, Cohen, Cohn nevek általában arra utalnak, hogy viselőjük kohanita családból származik.
Kongresszus
A magyar zsidók 1868-69-es konferenciája, hivatalos nevén „a magyar és erdélyi izraeliták egyetemes gyűlése”. Azért hívták össze, hogy a neológ és ortodox hitközségek egységes, minden közösséget tömörítő vallási szervezetet hozzanak létre. A megegyezés nem sikerült. Az ortodoxok elhagyták a kongresszust, a neológ küldöttek pedig megalakították országos szervezetüket. Az ortodox irányzat komoly közéleti és sajtócsatározások után elérte, hogy a magyar parlament engedélyezze egy külön ortodox tömörülés létrehozását is. Erre 1870-ben került sor. A kongresszusi szakadást el nem ismerő hitközségek egy harmadik irányzatot alakítottak, amely a status quo ante elnevezést kapta.
ladinó
a spanyolországi eredetű szefárd zsidók nyelve. Alapja spanyol, ebbe keverednek héber és más szavak. Létezik héber és latin betűs írásmódja is.
levita
magukat a kohanitákhoz hasonlóan Lévi törzséből, de nem annak papi ágából származtató zsidók. A kohaniták után hívják őket a Tóraolvasáshoz, és a kohanita-áldásnál ők öntik a vizet a kohaniták kezére.
macesz
pászka, kovásztalan kenyér, amelyet Pészach napjaiban kell fogyasztani a hagyományos élesztővel készült kenyér helyett.
mahalle
arabul: negyed, környék. Az iszlám világ egyes részein a zsidók mahalléknak nevezett városrészben éltek. Ezek néha adminisztratív, közigazgatási egységek is voltak.
mazl tov
Jó szerencsét! Üdvözlő kívánság lakodalom, gyermekszületés és minden más örvendetes esemény alkalmából.
mezuza
bibliai szövegeket tartalmazó tekercs, amelyet a bejáratok jobb ajtófélfáira szögeznek. Fém vagy fatokban van elhelyezve. Vallásos zsidók érkezéskor és távozáskor ujjal érintik és ujjukat megcsókolják. Célja, hogy a belépők és távozók gondolatait Istenre és törvényeire irányítsa.
micva
eredetileg parancsolat, isteni rendelet. Később sokkal tágabb értelmet kapott és ma már általában erkölcsi kötelességet, jócselekedetet értenek alatta.
mikve
rituális fürdő, amelynek legfontosabb kelléke az élővíz. Kötelező mikvébe menni és ott teljesen alámerülni asszonyoknak a menstruációt vagy gyermekszülést követően, a zsidóságba betérőknek, és férfiaknak bizonyos ünnepek előtt.
minjen
10 felnőtt (*13. életévét betöltött) férfi közössége. Bizonyos vallási szertartásokat csak akkor lehet elvégezni, ha legalább tíz felnőtt férfi van jelen.
Misna
A Tóra magyarázatának nemzedékről nemzedékre szálló szóbeli hagyománya, amelyet az i. sz. 3. században foglalt írásba Juda ha Naszi.
Mizrah-tábla
A keleti irány jelölésére szolgáló tábla a zsinagógákban. Az európai zsidó tradícióban kiemelt jelentősége van a keleti (jeruzsálemi) iránynak. Kelet felé tájolják a zsinagógákat, a keleti falon helyezik el a frigyszekrényt, és kelet felé fordulva imádkoznak. A táblán hangsúlyos helyen szerepel a „mizrah” (kelet) szó. Ezen kívül szentírási szövegrészletek és zsidó szimbólumok találhatók rajta.
móhel
körülmetélést végző szakember. A körülmetélés (az újszülött fiúgyermek fitymájának levágása nyolcnapos korában) nagyon fontos vallási parancs, amit általában kisebb ünnepség keretében tartanak meg.
naptár, időszámítás
A zsidó időszámítás a világ teremtését tekinti kiindulópontnak, ami a rabbinikus hagyomány szerint az i.e. 3760-as év volt. Ennek megfelelően 2010 az 5770/5771-es esztendőnek felel meg. A zsidó naptárban a napokat estétől következő estéig számítják, ezért az ünnepek mindig az esti csillag feljövetelével kezdődnek. (Ennek maradványa az is, hogy a keresztény Karácsony a naptári napot megelőző Szentestével kezdődik.) Bár a zsinagógai év ősszel, tisri 1-jével kezdődik, a hónapokat és az ünnepeket az első tavaszi hónaptól, niszántól kezdve sorolják fel. Ennek oka, hogy a hagyomány szerint Mózes niszán hónapban vezette ki a zsidókat az egyiptomi rabszolgaságból a szabadságba. A hónapok: niszán: kb. március-április; ijjár: kb. április-május; sziván: kb. május-június; tammuz: kb. június-július; áv: kb. július-augusztus; elul: kb. augusztus-szeptember; tisri: kb. szeptember-október; hesván: kb. október-november; kiszlév: kb. november-december; tévét: kb. december-január; svát: kb. január-február; ádár: kb. február-március (Szökőévenként még egy ádár van: ádár séni, azaz második ádár. Ilyenkor az ádárban esedékes ünnepek a második ádárban vannak.)
neológ
A magyarországi zsidó hitfelekezet azon ága, amely a vallási előírásokat liberális szellemben megújította, az étkezési, öltözködési szabályokat modernizálta és lazította, a liturgikus szokásokat (istentisztelet nyelve, templom struktúrája) megváltoztatta. A neológia különösen a történelmi Magyarország nyugati-délnyugati részében, és a fővárosban rendelkezett erős pozíciókkal. A legnagyobb és legfontosabb neológ hitközség a Pesti Izraelita Hitközség volt. A neológ közösségek ernyőszervezetéként a Magyar Izraeliták Országos Irodája működött.
ortodox
A hagyományokhoz erőteljesen ragaszkodó, a modernizációs törekvéseket elutasító vallási irányzat a magyarországi zsidóságon belül. Az ortodoxia közösségei főleg a történelmi Magyarország keleti és észak-keleti régióiban, illetve Pozsony környékén voltak dominánsak. Az 1868-69-es izraelita kongresszus után az ortodox hitközségek szervezetileg is elkülönültek a neológoktól. Az ortodox közösségek ernyőszervezete 1950-ig a Magyarországi Autonom Ortodox Izraelita Hitfelekezet Központi Irodája volt.
pogrom
erőszakos zsidóellenes akció, atrocitás, amelyet néha reguláris katonai vagy rendvédelmi szervezetek, de a legtöbbször a civil lakosság tagjai vagy paramilitáris, félkatonai alakulatok követnek el. A szó orosz eredetű (gromity, pogromity = elpusztítatni, legázolni, megsemmisíteni).
rabbi
tanító, a zsidó közösség vallási vezetője. A rabbivá váláshoz szükséges tudást hagyományosan a vallási főiskolában a jesívában kellett megszerezni. Ezután három tekintélyes rabbi ajánlását is el kellett nyerni. A modern zsidóság vallási vezetői már elsősorban rabbiképző intézetekben (egyetemeken) sajátítják el a szükséges ismereteket. Közép-Európában jelenleg az 1877-ben alapított budapesti Országos Rabbiképző Intézet az egyetlen ilyen intézmény.
responza
A közösségekben felmerülő, a rabbiknak feltett vallástörvényi kérdések és az azokra adott válaszok gyűjteménye.
sadhen
házasságközvetítő. Fontos szerepe volt a közösség életében, hiszen a szigorú vallási hagyományok szerint élő fiúk és lányok nem találkozhattak egymással. A házasságokat a sadhen segítségével a szülők hozták össze, ügyelve arra, hogy egymáshoz illő fiatalokat házasítsanak össze. A sadhen az eredményes közvetítésért a hozomány egy bizonyos százalékát kapta.
sakter
kóser mészáros. Vallásos, képzett ember, aki az elfogyasztandó állatokat a vallási hagyományoknak megfelelően öli le, és megvizsgálja belsejüket, hogy kóser fogyasztásra alkalmasak-e.
samesz
a hitközségben szolgáló, az imaház vagy zsinagóga rendjét fenntartó alkalmazott. Gyakran a gyerekek tanítása, a hívek imára hívása, a szükséges kegyszerek előkészítése is az ő feladata volt, ezért csak nagy tudású, vallásos emberek lehettek samesszek.
status quo ante
Az 1868-69-es kongresszust követően a magyarországi zsidóságnak az a irányzata, amely nem csatlakozott sem a kongresszusi határozatokat elfogadókhoz (neológ), sem az azokat elutasítókhoz (ortodox). Az elnevezés a latin „azt [mármint a kongresszust] megelőző állapot” kifejezésből származik, és azt tükrözi, hogy ezek közösségek a szakadást megelőző, egységes állapotot tekintették kívánatosnak. Liturgikus, modernizációs szempontból inkább az ortodoxiához álltak közel. Ernyőszervezetük a Status Quo Ante Szervezetű Hitközségek Országos Szövetsége volt.
stetl
kelet-európai kisváros vagy falu, amelyet jelentős arányban zsidók laknak. A szó jiddisül városkát jelent.
Sulhan Aruh
Joszéf Karo (1488-1575) cfati (ma: Izrael) rabbi által szerkesztett négykötetes törvénykönyv, amely összefoglalta és rendszerezte a vallási törvényeket. Nyomatatásban először 1564-ben jelent meg Velencében. A gyakorlati élethez igazított kivonatát Slomo Ganzfried ungvári rabbi készítette el 1864-ben.
szefárd
tradicionálisan az Ibériai-félsziget, Észak-Afrika és a Balkán zsidósága. Gyakran ide sorolják az Izraeltől keletre eső területek szír, perzsa, bukharai stb. zsidóságát is. Különböző nyelveket beszéltek és beszélnek, a spanyol eredetű ág nyelve a ladinó.
Szombatosok (zsidózók, sabbatáriusok)
A 16. században kialakult csoport, amely nem zsidó származású, de a zsidó vallást követő hívekből állt. Magyarországon elsősorban Erdélyben éltek szombatos közösségek. Az évszázadok során számuk fokozatosan csökkent, sokan csatlakoztak az izraelita egyházhoz. A huszadik század közepére mindössze néhány tucatnyian maradtak és szinte kizárólag a Maros megyei (ma: Románia) Bözödújfaluban éltek. 1944-ben a Belügyminisztérium elrendelte, hogy a zsidókkal együtt a szombatosokat is deportálni kell, ezért a marosvásárhelyi gettóba hurcolták őket. A bözödújfalusi katolikus pap, Ráduly István azonban meggyőzte a helyi csendőrparancsnokot, Bocskor Lorántot, hogy a szombatosok „faji szempontból” nem tekinthetők zsidóknak. Sok sabbatáriust ezért elengedtek, de volt, aki ragaszkodott zsidóságához és önként maradt a gettóban. Őket a többi zsidóval együtt Auscwhitzba hurcolták és meggyilkolták.
talisz
imaköpeny, négyszögletű kendő, amelyben az imádkozást végzik. Szélein fekete vagy sötétkék csíkok díszítik. Az ókorban általános viselet volt, ma már csak az imáknál használják.
Talmud
enciklopédikus szöveggyűjtemény, döntvénytár, a zsidó szokásjog tárháza. (Maga a szó „tanulást” jelent.) Két fő része a Mózes öt könyvét (a Tórát) értelmező és magyarázó, héber nyelvű Misna, illetve a Misnához egymással vitázó kommentárokat fűző, arameus nyelvű Gemara. Két változata létezik: egy Jeruzsálemben és egy Babilóniában összeállított szöveg. A Talmud minden kiadása sztereotíp, azaz mindegyikben ugyanazon szöveg ugyanazon az oldalon és sorban található. A Talmud tanulmányozása a vallásos zsidó férfiak szent kötelessége. A szöveg az antiszemita propaganda kedvelt céltáblája: számos hamis és szándékosan félreértelmezett fordítása látott napvilágot.
tfilin
Szíjakkal ellátott bőrtokok, amelyekben bibliai szövegű pergamentekercsek vannak. Az egyik tfilint a bal karra szíjazzák, a másikat a homlokra teszik fel. Alkalmazásának törvényét a Bibliának e mondatából eredeztetik: 'Kösd azokat' [Isten igéit] jelvényül kezedre és legyenek emlékeztetőül szemeid között.
Tóra
Mózes öt könyve. A zsidó hagyomány szerint Mózes az egyiptomi vándorlás alatt a Szináj hegyén az Úrtól kapta a Tórát. Ez tartalmazza a tíz parancsolatot is, amely az emberi civilizáció alapvető kulturális-morális mintájává vált. A zsinagógákban minden szombaton felolvasnak egy-egy nagyobb fejezetet, a hetiszakaszt. Így Mózes könyveinek egy év alatt a végére érnek. Ekkor a Tóra örömünnepének keretében újrakezdik a felolvasást.
tóratekercs
A Tóra szövegét tartalmazó, héber nyelvű pergamentekercs, amelyet két fatengelyre (héberül: Éc Hájim, az élet fája) csévélnek, majd díszes Tóraköpenybe burkolják. Az így beborított Tórára kerül a láncon függő Tóravért. Ezek különböző formájú nemesfém lapok, amelyek közepén négyszögletes nyílás található. Ebbe az adott ünnepet szimbolizáló táblácskákat helyeznek. A Tórát kézzel érinteni nem szabad, ezért a Tóraolvasást kéz alakú sormutatók, sorvezető pálcák segítik. Mivel a szöveg az Úr nevét is tartalmazza, a megrongálódott Tóratekercseket tilos kidobni, ezeket szertartásosan eltemetik.
