-A bástyás-tornyos kőszegi zsinagógát 1859-ben építették
-A százfős helyi közösségből tizenhatan tértek vissza a holokauszt után
-Templomuk ma magánkézben van, üresen áll és pusztul.
http://www.youtube.com/watch?v=FatPEj468Xs
A középkori múltra visszatekintő kőszegi zsidó közösség ma is álló zsinagógáját 1859–ben emelte. A patakparton, egy telek mélyén álló épület eltér a magyarországi zsinagógaépítési gyakorlattól. A bejárat mellett két, bástyára emlékeztető torony emelkedik, ezek között láthatóak a tízparancsolat kettős kőtáblái a parancsolatok héber nyelvű rövidítéseivel. A zsinagóga belső tere szokatlan, kör alakú tér. Keleti falának fülkéjében helyezkedik el a tóraszekrény, melyet festett fából, Dávid–csillag alakú záródással készítettek. A frigyszekrény két oldalán indul a kör alaprajzot követő, a nők imahelyeit befogadó karzat, vagy galéria. A tetőszerkezet közepén felülvilágító ablak biztosítja a természetes fényt. A mennyezet és az oldalfalak is díszesen festettek. A motívumok között láthatjuk a zsinagóga építését finanszírozó, a zsidó közösségi életet jelentős adományokkal támogató koromlai Schey Fülöp nevét, címerét, és az adományozás tényét rögzítő feliratot. A lakompaki származású Schey egyike volt az első nemesített, bárói rangra emelt magyar zsidóknak. A holokauszt során a kőszegi zsidók nagy részét megölték: a mintegy százfős közösségből tizenhatan tértek haza. Zsinagógájuk 1970-ben a magyar állam tulajdonába, majd 1995-ben magánkézbe került.