Hitközségi jegyzőkönyv Győrből (1905)

A győri hitközség elöljárósági ülésének jegyzőkönyve, 1905. január 1. Az első napirendi pont a gabella bérbeadását tárgyalja. A gabella az állatok rituális levágásánál lerótt illeték: a hús tulajdonosa fizette a hentesnek, aki ezt gyakran bérbe vette a hi

A győri hitközség elöljárósági ülésének jegyzőkönyve, 1905. január 1. Az első napirendi pont a gabella bérbeadását tárgyalja. A gabella az állatok rituális levágásánál lerótt illeték: a hús tulajdonosa fizette a hentesnek, aki ezt gyakran bérbe vette a hi

A mózesi törvények megkülönböztetnek tiszta és tisztátalan állatokat, így meghatározzák azt is, hogy a zsidók mit fogyaszthatnak és mit nem. Tisztának (kósernek) minősül a marha, a juh, a kecske, a szarvas - minden hasadt patájú és kérődző állat. Tilos fogyasztani a nyulat, a lovat vagy a szamarat. Legnagyobb tilalom a sertéshúsra vonatkozik, amelyet érinteni sem szabad.  A szárnyasok közül ehetők a ragadozó. Tilos mindenféle rovar, bogár és csúszómászó fogyasztása is. Nem szabad megenni az egyébként tiszta állatokat sem, ha döglöttek. A legszigorúbban tilos fogyasztani az állatok vérét. A halak közül csak a pikkelyeseket és az uszonyosokat szabad megenni, de zsírtalanul kell elkészíteni őket. A tiszta húsok csak akkor fogyaszthatók, ha az állatot arra képesített szakember (sóhét) vágta le és rituális szempontból megfelelőnek ítélte. A rituális vágás során törekedni kell arra, hogy az állat a lehető legkevesebbet szenvedjen.  A húsban egy csepp vér sem maradhat. Ezért a húst először beáztatják, majd fél óra múlva alaposan besózzák, és miután a só kiszívta a vért a húsból, újra lemossák, csak ezután készítik el.