A cenzúrahivatalt a római katolikus egyház zsinati határozatai vezették be a 12. században azzal a szándékkal, hogy megakadályozzák a katolikus tanításokkal ellentétes szövegek megjelenését. Az Osztrák Császárságban az állami cenzúra a 18. század végén jelent meg. Feladata egyebek mellett a héber betűkkel írt könyvek ellenőrzése volt. Az első állami cenzor a nagyműveltségű Carolus (Karl) Fischer volt, aki Prágában működött 1791 és 1831 között. A héberül kiválóan tudó keresztény cenzor idején komoly tudományos művek láttak napvilágot. Ilyen volt például az óbudai Münz Mózes rabbi könyve a zsidó rituálékról és ceremóniákról, amely 1827–ben jelent meg Prágában, a híres Landau–féle nyomdában. A könyvet Carolus Fischer nézte át, ahogy erről a latin és héber nyelven 1827. április 12–én írott, a mű kinyomtatását engedélyező bejegyzése is tanúskodik.