Jeruzsálem történeti helyszínként és szakrális központként is fontos eleme a zsidó tradíciónak. A jeruzsálemi, azaz keleti (héberül: mizráh) irány jelölésére díszes mizráh táblákat készítettek. A szent jelekkel és szövegekkel díszített táblákat az előimádkozó pultja előtt helyezték el őket, hogy szakrális szimbolikájukkal segítsék az összpontosítást. A képen látható darab szép példája a kelet-európai zsidó népművészetre jellemző papírkivágásoknak. A fehéren hagyott papír gazdag csipkemintát ad ki, melyben szinte kizárólag a héber szövegek dominálnak: zsinagógákban és liturgikus tárgyakon gyakori mondatok, elsősorban zsoltáridézetek. Felül középen kezdődik a frigyszekrényeken is gyakori felirat: „Napkeltétől napnyugtáig dicsérve legyen az Örökkévaló neve” A zsoltárvers két vázából kiindulva félkörívesen veszi körül a lap középpontjában lévő, legnagyobb betűkkel írt négybetűs istennevet. A felső részen kiemelve olvasható a zsoltárvers első szava: mizrah (héber: kelet), amely utal a tárgy funkciójára, azaz az ima keleti irányának jelölésére. A tábla négy sarkában Jeruzsálemmel és Cionnal kapcsolatos idézetek, az egyéb szalagokban az Örökkévaló segítségét kérő mondatok szerepelnek. A betűk mellett gazdag növényi ornamentika, valamint két–két szarvas és oroszlán alakja látható.