Fazsinagóga darabja

A 18. századi Erdélyben a második legnagyobb hitközség Náznánfalván volt. Marosvásárhelyen – más királyi városokhoz hasonlóan – nem telepedhettek le zsidók, ezért a város szomszédságában, a Barcsay család náznánfalvi birtokán éltek, ahol 1747–ben fából építettek zsinagógát. Fatemplomokat főleg a lengyel és balti terültetek zsidósága emelt, a történelmi Magyarországon ez volt az egyetlen ilyen építmény. (A komplex, állati és növényi motívumokat ábrázoló belső faragványokat készítő lengyelországi zsidó mesterek a 19-20. század fordulóján a nagy kivándorlási hullámban Amerikába kerültek és szinte monopolizálták az ottani körhintakészítést.) A kívülről egyszerű, pajtaszerű náznánfalvi zsinagóga belső, világoskék falait vörössel keretezett imaszövegek díszítették. A mennyezeten a hónapok csillagképei voltak láthatók. Miután 1940-ben Marosvásárhelyt a második bécsi döntés újra Magyarországhoz csatolta, a Magyar Zsidó Múzeum 1941-ben nyolcat megszerzett az azóta már elpusztult fazsinagóga festett darabjaiból.