Tfilinzacskó

A mezuzához hasonlóan a tfilin is olyan tárgy, mely a szent szövegek idézeteit tartalmazza, és az Örökkévaló parancsolataira emlékeztet. A tfilint a hétköznap reggeli imához helyezik fejükre és kezükre a felnőtt zsidó férfiak. A szófer által írt pergamendarabokat marhabőrből készített kocka alakú tokokba helyezik, melyekhez hosszú szíjak csatlakoznak. A tokok és a szíjak fejre és kézre illesztését szigorú előírások szabályozzák. A tfilin tárolására, szállítására hagyományosan hímzett tfilin-zacskókat készítettek. A huszadik század elején, Jeruzsálemben készült pamutvászon zacskón a tfilin felhelyezésekor elmondandó áldások és a tfilin szabályai olvashatóak. Valamennyi szöveg és dísz azokkal a nyomóklisékkel készült, melyeket az imakönyvek, térképek és képeslapok nyomtatásánál használtak. A szövegek elhelyezése is az imakönyvek gyakorlatára emlékeztet. A tfilinzacskó másik felén a jeruzsálemi nyomda további kliséiből készült összeállítás látható. A kompozíció közepén az ún. menóra zsoltár (67. zsoltár) olvasható, mellette kétoldalt pedig 4-4 szentföldi látnivalót ábrázoló ovális kis medaillon látható. A menóra alatt találjuk a készítő nyomdász, Avraham Mose Luncz nevét. Luncz a cári Oroszországból tizenöt évesen, 1869-ben költözött Jeruzsálembe, ahol tudósként, szerkesztőként vált ismertté. Munkássága azokra az évekre esik, amikor az első alija keretében több mint ötvenezer zsidó érkezett az addig gyéren lakott, sivatagos vidékre. A bevándorlók új városokat építettek, Eliezer ben Jehuda kidolgozta a modern héber nyelv alapjait, és létrejöttek az régi-új zsidó haza első intézményei. A tfilinzacskóra nyomtatott képek között már új településeket is láthatunk, a Rothschild báró adományából 1882-ben alapított Rison LeCiont és Zikhron Jákovot, valamint a Haifai kikötőt. A többi kis képen a hagyományos zsidó zarándokhelyek: Dávid király sírja, Dávid tornya, a Siratófal, Cfat, Absalom síremléke, a Machpela barland és Ráhel sírja láthatóak.