A párbajozó zsidó bankár: Wahrmann Mór

1882 nyarán egy párbaj híre tartotta lázban Budapestet. Wahrmann Mór, az első zsidó vallású országgyűlési képviselő és az antiszemita Istóczy Győző összeszólalkozott a Parlamentben. Később Istóczy megütötte Wahrmannt. Mindez vért kívánt: a segédek rögzítették a feltételeket és kitűzték a párbaj időpontját. Persze több volt ez, mint politikusok tettlegességig fakadó vitája. Istóczy, a radikális zsidógyűlölők profétája[...] tovább

A magyar Anne Frankok: Lilla és Éva

A holokauszt egyik legmegrendítőbb dokumentuma az a napló, amelyet egy Amszterdamban bujkáló német zsidó kislány, Anne Frank vezetett. Anne családja rejtekhelyén írt. A napló akkor szakadt meg, amikor Frankékat letartóztatták. Ugyanezekben a hónapokban két budapesti zsidó lány is hasonló megpróbáltatásokon ment keresztül. Mindkettőjük történetét első kézből, tőlük ismerjük. Ecséri Lilla és Weinmann Éva naplója is fen[...] tovább

Zsidók Magyarországon: a rómaiaktól Mátyás királyig

Ki volt Júda apa és Kassia anya, akiknek mészkőből faragott sírköve kifordult az esztergomi Duna part puha földjéből az 1890-es évek végén? A kutatók ma sem tudják pontosan. Annyi azonban bizonyos, hogy a követ az i. sz. 3. században faragták egy zsidó házaspár számára, és ez az egyik első nyoma a zsidóság kárpát-medencei jelenlétének. tovább

A budapesti kávéházak, mozik és mulatók hőskora

A budapesti nagyvárosi, polgári életforma megteremtésében a hazai zsidóság döntő szerepet játszott. „E zsidók megcsinálták nekünk Budapestet s mindazt, ami talán - talán? Biztosan - nincs is, de európaias és távolról mutatós” – írta Ady Endre 1917–ben. A költő persze túlzott, de az kétségtelen, hogy a fővárosi kávéházak és vendéglők nagy részét zsidó vállalkozók üzemeltették. Ők nyitották meg az első mozikat, nélkülü[...] tovább