A szétszóratás évszázadaiban a zsidóság elzárkózott a külvilág elől. A különböző közösségekben persze számos új szellemi irányzat jelent meg, de a többségi keresztény társadalom ebből keveset érzékelt, és a zsidókat homogén csoportnak látta. A 19. század azonban a gettókon kívül és belül egyaránt felborította a hagyományos életformákat. A zsidó tradíció modernizálása Németországban kezdődött. Egyre többen vélték úgy, hogy a vallási előírásokat korszerűsíteni kell. Hamarosan a magyarországi zsidó közösségek is szembetalálták magukat a kérdéssel: engedjenek-e az új idők szelének, vagy zárkózzanak hagyományaikba? tovább

A zsidó vallás és hagyomány szigorúan szabályozza a hívő mindennapjait. Meghatározza életformáját és időbeosztását, étkezési és öltözködési szokásait, valamint a többségi társadalommal fenntartott kapcsolatait is. A vallási kötöttségek gyengülésével a magyar zsidóság életmódja egy generáció alatt forradalmi változásokon esett át. tovább

„Olázatos szolgája, scholem alechem, Herr vün Fuchs” – köszöntötte a kántor a hitközségi elnököt a Szégyen! Gyalázat! című bohózatban, amely a pesti zsidónegyed egyik színházában futott 1912-ben. A magyar-héber-jiddis mondat jól mutatja azt a nyelvi sokszínűséget, amely a zsidók, illetve más vallási és etnikai kisebbségek magyarosodását kísérte. A látszólagos káosz ellenére a folyamat egyszerre volt dinamikus és töretlen, hiszen a 19. század végére a zsidók túlnyomó többségének már a magyar volt az anyanyelve. tovább

A mai magyar számos olyan szót használ, amelyek a jiddisből kerültek át. Néhány kifejezés a liturgikus nyelvből ered. Más szavakat a nagyvárosi együttélés, kultúrakeveredés emelt át a magyarba, ezért elsősorban a szleng nyelvi rétegéhez tartoznak. tovább

II. József király nem tréfált: súlyos pénzbüntetés vagy száműzetés vár arra a zsidóra, aki 1788 januárjáig nem volt hajlandó német vezetéknevet felvenni. A zsidók névválasztásába az állam később is beleszólt. Bár hivatalos rendelet nem volt, a Horthy-korszakban a hatóságok általában elutasították a zsidók névmagyarosítási kérelmeit. Hogy reagáltak az érintettek az állami szigorra? tovább

„Mert mit kaptunk mi a rómaiaktól?” kérdezi a megszálló rómaiak ellen szervezkedő zsidó ellenálló a Monty Python klasszikus filmvígjátékában, a Brian életében. A különböző frakciók képviselői pedig zavartan válaszolnak: a vízvezetéket, csatornázást, utat, öntözést, közegészségügyet, oktatást. Hasonlóan pórul járhatnak azok az antiszemiták, akik szerint a zsidók ártottak Magyarországnak, vagy a nemzeti kultúra és a tudomány fejlődésének. tovább

A budapesti nagyvárosi, polgári életforma megteremtésében a hazai zsidóság döntő szerepet játszott. „E zsidók megcsinálták nekünk Budapestet s mindazt, ami talán - talán? Biztosan - nincs is, de európaias és távolról mutatós” – írta Ady Endre 1917–ben. A költő persze túlzott, de az kétségtelen, hogy a fővárosi kávéházak és vendéglők nagy részét zsidó vállalkozók üzemeltették. Ők nyitották meg az első mozikat, nélkülük nem lenne pesti Broadway. tovább

A 19. század végéig a sport elsősorban a vagyonos arisztokraták passziója és privilégiuma volt. Ekkortól azonban kettős folyamat indult el: a szabadidő ilyen eltöltése tömeges kedvteléssé, a korábban amatőr sport pedig profivá vált. Megjelentek az első sztárklubok és a nemzeti hősnek számító versenysportolók. Sokan közülük zsidók voltak. tovább

Az otthon melegét vigyázó, jámbor vallásos családanya? A társadalmi korlátokat lebontó, egyetemet végzett, önálló értelmiségi asszony? A szexuálisan és egzisztenciálisan frusztrált antiszemiták vágyának és gyűlöletének tárgya? Hogyan változtak a zsidó női szerepek az elmúlt másfél évszázadban?   tovább