Minden, ami zsidó

Löw Lipót (1811 - 1875)

további elemek
 Löw Lipót (1811 - 1875)

Morvaország, 1811- Szeged 1875

Nagykanizsai, pápai majd szegedi rabbi. Anyanyelve a német és a cseh volt, de nagykanizsai évei alatt tökéletesen megtanult magyarul. A zsidók magyarosodását nagyon fontosnak tartotta, ezért az elsők között prédikált ezen a nyelven. Az 1848-as szabadságharcban tábori rabbi volt a magyar hadseregben. Egyik beszédét nyomtatásban is terjesztették. Ebben egyebek mellett a következőket írta: "A magyar nemzetnek egy főkívánata vagyon ... E főkívánat abban áll, hogy e haza, mellyet az Isten megáldott legszebb jótéteményivel, teljes épségben a magyarnak szabad és alkotmányos hazája maradjon mind örökké. S ki merné kétségbe hozni ezen kívánat tökéletes és megcáfolhatatlan igazságát?" A szabadságharcban játszott szerepéért a bukást követően börtönbe zárták. Kiszabadulása után szegedi főrabbi lett. Ő alapította a Ben Chananja c. zsidó tudományos folyóiratot, amely a korszakban európai jelentőségre tett szert.