Tiszaeszlár: vér, vád, per

1882. április 1-jén az északkelet-magyarországi Tiszaeszláron eltűnt egy tizennégy éves keresztény szolgálólány, Solymosi Eszter. A falusi pletyka hamar a helyi zsidókat vádolta meg a gyilkossággal. A kislány tragédiája, az országban növekvő zsidóellenesség, valamint néhány politikus karriervágya hamarosan felforgatta az egész országot. tovább

Zsidók Magyarországon: a rómaiaktól Mátyás királyig

Ki volt Júda apa és Kassia anya, akiknek mészkőből faragott sírköve kifordult az esztergomi Duna part puha földjéből az 1890-es évek végén? A kutatók ma sem tudják pontosan. Annyi azonban bizonyos, hogy a követ az i. sz. 3. században faragták egy zsidó házaspár számára, és ez az egyik első nyoma a zsidóság kárpát-medencei jelenlétének. tovább

Mit kaptunk a rómaiaktól? – zsidók a gazdaságban és kultúrában

„Mert mit kaptunk mi a rómaiaktól?” kérdezi a megszálló rómaiak ellen szervezkedő zsidó ellenálló a Monty Python klasszikus filmvígjátékában, a Brian életében. A különböző frakciók képviselői pedig zavartan válaszolnak: a vízvezetéket, csatornázást, utat, öntözést, közegészségügyet, oktatást. Hasonlóan pórul járhatnak azok az antiszemiták, akik szerint a zsidók ártottak Magyarországnak, vagy a nemzeti kultúra és a tu[...] tovább

A budapesti kávéházak, mozik és mulatók hőskora

A budapesti nagyvárosi, polgári életforma megteremtésében a hazai zsidóság döntő szerepet játszott. „E zsidók megcsinálták nekünk Budapestet s mindazt, ami talán - talán? Biztosan - nincs is, de európaias és távolról mutatós” – írta Ady Endre 1917–ben. A költő persze túlzott, de az kétségtelen, hogy a fővárosi kávéházak és vendéglők nagy részét zsidó vállalkozók üzemeltették. Ők nyitották meg az első mozikat, nélkülü[...] tovább